Az elmúlt időszakban több jelentős fúziós áttörésről is hallhattunk, azonban most olyan helyről jött a szenzációs hír, ahonnan senki sem várta. De kezdjük a történet elején. A 2023-as év egyik első és eddig talán egyik legérdekesebb tudománytörténeti felfedezését the California Institute of Technology (Caltech) mérnök professzora tette Leonardo Da Vinci mostanában digitalizált és online is elérhetővé tett jegyzetfüzetében, Codex Arundelben. A tanár da Vinci áramlásvizualizációs technikáit vizsgálta, hogy megvitassa azokat a hallgatókkal, amikor rájött, hogy a reneszánsz művész és polihisztor Newton előtt két évszázaddal kísérleteket dolgozott ki a gravitáció természetének vizsgálatára. A felfedezés híre gyorsan bejárta a világot, és világ számos részén interdiszciplináris kutatócsoportokat kértek fel, hogy újra elemezzék da Vinci mérnöki és technikai jellegű rajzait. Ezen a héten az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont Fúziós Plazmafizika Laboratórium kutatója, Dunai Dániel Leonardo a nagyközönség számára egyelőre csak korlátozottan elérhető digitalizált gyűjteményből egy olyan vázlatot ásott elő, amely egy … kezdetleges tokamaknak tűnő tárgyat ábrázol.
A rajz, amely a digitalizálást végző brit könyvtár régész szakértői szerint az 1505-1510-es évekből származik, egy henger alakú gépet ábrázol, függőlegesen tagolt tekercsszerű szerkezetekkel. A szerkezet külső oldalán huzalok látszanak, amiről azt feltételezzük, hogy a korabeli haditechnikában és hajózásnál már használt fém vezető sodronyok. A szerkezet közepén egy metszeti ábrázolásban a szerkezet belsejébe nyerhetünk bepillantást. Az eredeti színezés sajnos csak nyomokban látszott, így kutatók a legmodernebb anyagtudományi technológiát is felhasználva színezték újra digitálisan. Mi is ezt a javított képet közöljük. Fél évezreddel a rajz elkészülte után a mai kísérleti fizikusok szerint aligha kétséges, hogy a berendezés magjában egy plazma ábrázolás látszik. De a plazma puszta fogalmához az atom szerkezetének, az elektromosság és a mágnesesség elveinek megértése szükséges, ami Leonardo idejében természetesen nem állt rendelkezésre. Ami a rajz körüli jegyzeteket illeti, ezek sem segítenek: Leonardo rejtélyes gyorsírásával firkálták őket, és mára már csak nyomokban maradtak meg, amiket nem lehetett még olvashatóvá tenni.
„Valami olyasmit tartunk a kezünkben, aminek a józan ész szerint nem szabadna léteznie ” – mondja Dunai. „A fúziós technológiában jártas ember számára azonban egyértelműen egy tokamak rajza. De hogyan egyeztethető össze azzal, amit a tudomány és a technológia történetéről tudunk?”
A gépet körülvevő vezetékek különösen rejtélyesek és elgondolkodtatóak. Vajon a tekercsszerű szerkezetek áramellátására telepítették őket? „Tudjuk, hogy Leonardo alaposan megfigyelte és elemezte a természeti formákat és jelenségeket. Ezt gondolkodásmód látványosan megjelenik a repülő szerkezetekről készült rajzain is. Talán megértette, hogy használhatná villámokban rejlő energiát, és akár milyen valószínűtlen is, de lehet, hogy ezt sikerült hasznosítania a furcsa gépezet működtetéséhez – kicsit úgy, mint ahogy Vissza a jövőbe című filmben is láthattuk.”
A magyar kutatócsoport a felfedezés gyanúját természetesen nemzetközi partnerekkel azonnal megosztotta, és a következeteseket az ITER, a világ legnagyobb épülő fúziós kísérletének kutatóival ellenőrizték. Az eredmények sokkolták az elméleti és kísérleti fizikusokat egyaránt tartalmazó csapatot. A felfedezést az ITER weblapján is közölték, és hamarosan egy nívós szaklapban is közzéteszik.
A kérdések, amelyeket Leonardo „Tokamak-rajza” felvet, észbontóak. Dunai reméli, hogy a jegyzetek további elemzésével, illetve a vázlatok, firkák és titkosírással kódolt feljegyzések mesterséges intelligenciaelemzésnek való alávetésével további nyomok kerülnek elő.
Nem ez az első eset, hogy egy felfedezés megkérdőjelezi a tudományos felfedezések kialakult időrendjét. Gondoljunk csak az antiküthérai szerkezetre, egy 2000 éves óraműre az ókori Görögországból, amelyet 1901-ben mentettek ki egy hajóroncsból: mára már bizonyított, hogy a szerkezet kezdetleges számítógépként működött. Az EK Plazmafizika Laboratórium kutatóinak mostani felfedezése, azonban még ennél is nagyobb jelentőségű lehet. A mai napon nyilvánosságra hozott felfedezés máris jelentős visszhangot váltott ki a világ fúziós közösségben
