Milyen eredmények születtek eddig a fúziós energiatermelés kutatásában? Hogyan járul hozzá az ITER kísérleti reaktor a kereskedelmi fúziós erőművek fejlesztéséhez? És milyen szerepet játszik mindebben a magántőke és a magyar szakértelem? A Magyar Tudomány Ünnepén megrendezett előadás közérthetően és tudományos igényességgel tárta fel a fúziós energia területének legfontosabb mérföldköveit, kihívásait és ígéreteit. Egy izgalmas utazás a jövő egyik legígéretesebb energiaforrása felé vezető úton.
A magfúzió ígérete
Laboratórium vezetője
A fúziós kutatásokról szóló hírek áthelyeződtek a tudományos ismeretterjesztő újságok oldalairól a napi sajtó és a legnagyobb hírportálok címlapjára, sőt már a gazdasági újságok hírei között is megjelennek. Az előadásban a fúzióról szóló hírekben gyakran szereplő alapfogalmakat és módszereket vesszük sorra. Miért szükséges a Nap magjánál is tízszer magasabb hőmérséklet a földi reaktorokban? Milyen körülményeket kell létrehozni egyáltalán egy fúziós reaktorban? Mekkora lesz egy fúziós erőmű? Többek között ezekre a kérdésekre is választ ad a szimpózium bevezető előadása.
Melyik út a legrövidebb a fúzióhoz?
Társaság elnöke
Az elmúlt években megszaporodtak a magfúzión alapuló energiatermelést célzó magáncégek és ezzel együtt a berendezéskoncepciók is. Az előadás során sorra veszem azokat a fizikai és technológiai szempontokat, melyek alapján a koncepciók kategóriákba sorolhatók, és a működőképesség szempontjából kritikus műszaki kérdések azonosíthatók. Az előadás végén kirajzolódik a legkisebb kockázatú út, ami a kutatásunk gerincét adja.
Miért nincs még fúziós erőmű?
Az előadás célja, hogy felvesse a legfontosabb nehézségeket, amelyek még ma is előttünk állnak a magfúziós erőmű megvalósításához vezető úton. Négy kulcsfontosságú aspektust vizsgálunk: az üzemanyag-ciklust, az anyagproblémákat, a mágnestechnológiai kihívásokat, valamint a hiányzó vagy nem tesztelt fizikai alapjelenségeket, mint a hőelvezetés, illetve a plazma és szilárd felület kölcsönhatása. Emellett megvitatjuk, hogy az energiatermelő fúziós reaktorok fejlesztése csupán technológiai kérdés-e. Bár a magántőke-befektetések ígéretesek, a fúziós energia kihívásai komplex tudományos problémákat rejtenek. Célunk, hogy a közönség jobban megértse a magfúzióval kapcsolatos aktuális kihívásokat, és inspiráló párbeszédet kezdeményezzünk.
Videó az előadásról
Az „út” a fúziós erőműhöz, avagy ITER-en innen és túl
A magfúziós reakciókból kinyerhető energia békés felhasználását célzó fúziós kutatások rendkívüli utat jártak be az 1950-es évektől napjainkig. Már az első fizikai kísérletek során kiderült, hogy az emberiség nagy fába vágta a fejszéjét. A korai berendezések eredményei és kudarcai után egy szisztematikus fejlesztési folyamat indult, mind a kísérleti, mind az elméleti plazmafizika területein. A fizikának talán nincs is más olyan ága, ahol egy kimondott cél – a fúziós energiatermelés – megvalósításáért az elmúlt hét évtized egymást követő fizikus és mérnök generációi a lehető legszélesebb nemzetközi összefogásban együtt dolgoztak. Hol tartunk ma ezen az úton? Mit várhatunk a jelenleg épülő nagy fúziós kísérletek generációjától? Mikorra várhatjuk az első fúziós erőművek megjelenését, és milyen különböző stratégiákat látunk a fúziós versenyfutásban a világban (EU, Kína, USA)?
A fúziós erőmű mérnöki szemmel
tervező csoportvezetője
Az előadás áttekinti a fúziós erőmű tervezésének kihívásait, a tervezés kezdeti lépéseitől a működtetésen keresztül egészen a karbantartásig. Az ITER minden valószínűség szerint a legbonyolultabb eszköz, amit az emberiség valaha terezett. Hogyan zajlik ez a tervezési folyamat a most épülő nagy reaktoroknál és mit hozhat a jövő? Mit tesz a fúziós fizikusok és mérnökök közössége a szimpózium előadásain is bemutatott technikai problémákat megoldásáért? Rengeteg különböző kutatási területen kell még jelentős haladást elérni az első fúziós erőmű beindításáig. Az előadáson néhány példát említünk az alábbi területekről: anyagkutatás, anyagszerkezet modellezés, neutronbesugárzott anyagok vizsgálata, alkatrészek komplex tesztelése, robotikai fejlesztések, tríciumtermelés és -kinyerés, valamint szimulációs szoftverek.
| Videó az előadásról | Előadás diák |
| Link | Letöltés |
Magyarok a fúzióban
projekt vezetője
Magyar kutatók gyakorlatilag a kezdetektől fogva, pontosabban a katonai titkosítások feloldásától kezdve részt vettek a fúzió kutatásában. Az előadás hangsúlyosabb részében áttekintjük a magyarországi magfúziós kutatások történelmét, bemutatjuk a jelenleg futó főbb kutatási területeket. A hazai kutatási program teljes mértékben integrált az európai kutatási programba az EU csatlakozásunk óta, a kutatási források jelentős része is Eurofusion és ITER együttműködésekből származik. Kiemelkedő fontosságú, hogy a BME Nukleáris Technika Intézetben elérhető egyetemi fúziós képzés, amely elengedhetetlen az utánpótlás biztosításához. Felvázoljuk a lehetséges hazai jövőbeli kutatási irányokat, illetve kitekintünk a nagyvilágba is. Külföldön élő honfitársaink számos helyen jelentős szerepet játszanak az ottani fúziós kutatásokban, akikkel a hazai kutatóközösség szoros, aktív együttműködéseket alakít ki és tart fenn.
Panelbeszélgetés
Nagy Attila Károly kommunikációs szakember (MTA)
Tóth András újságíró (Qubit.hu)
Szabolics Tamás, az EUROFusion kommunikációs tisztségviselője
Pokol Gergő, a BME TTK Nukleáris Technikai Intézet egyetemi docense, a Magyar Nukleáris Társaság elnöke
Moderátor:
Dunai Dániel, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a szimpózium szervezője
Az előadások után egy panelbeszélgetést is meghallgathattunk, melynek témája a fúziós kutatások megjelenése a médiában, illetve a tudományos ismeretterjesztés helyzete a fúzió területén.
| Videó az előadásról |
| Link |
A házi készítésű csillagok kioltásáról
A fúziós energiára a jövő energiájaként tekintenek. De hogyan valósulhat meg a biztonság a fúziós folyamatok kioltásának eseményláncában, ahol a paraméterek a másodperc töredéke alatt nagyságrendekkel változhatnak? A Tudományünnep+ esti programján Fülöp Tünde plazmafizikus előadásában erre a kérdésre is válaszolt.
| Videó az előadásról |
| Link |
A fúziós energia ígérete nemcsak a fizikai tudományok egyik legnagyobb kihívása, hanem az emberiség energiaigényeire adott fenntartható válasz lehetősége is. A szimpózium előadásai és panelbeszélgetései mélyebb betekintést nyújtottak abba, hogyan halad a világ és Magyarország a fúziós energia gyakorlati megvalósítása felé. Az ITER kísérleti reaktor, az európai és nemzeti kutatási programok, valamint a magántőke növekvő szerepe mind azt mutatják, hogy a fúziós energia területén az elmúlt években példátlan fejlődés történt. Ugyanakkor az esemény előadói arra is rávilágítottak, hogy még mindig számos tudományos és technológiai akadályt kell leküzdenünk, mielőtt ez a tiszta energiaforrás elérhetővé válna a mindennapokban.
A rendezvény emlékeztetett arra, hogy a fúziós kutatások nemcsak a tudomány és a mérnöki munka eredményeiről szólnak, hanem arról az átfogó nemzetközi együttműködésről is, amely a világ különböző pontjain dolgozó kutatókat, mérnököket és vállalkozásokat köti össze. A Magyar Tudomány Ünnepe keretében bemutatott előadások hangsúlyozták, hogy a fúziós energia nem csupán egy távoli cél, hanem a jelenben zajló aktív kutatási és innovációs munka eredménye, amelynek sikerei a jövő társadalmi és gazdasági fejlődését alapvetően formálhatják.