Fúzió – amikor a fizikusok játszanak a tűzzel. MTA200 – 2025

Az MTA200 programsorozat részeként, az MTA székházában megrendezett 29. EU–US Transport Task Force Workshop nemzetközi fúziós konferencia záróeseménye különleges alkalmat kínál arra, hogy a fúziós kutatásokban dolgozó fizikusok a tudományterület legizgalmasabb eredményeit és jövőbe mutató irányait a szélesebb közönség számára is bemutassák.

A fúziós energia napjaink egyik legígéretesebb kutatási területe, amelyben a mágneses összetartású koncepció áll legközelebb az ipari megvalósításhoz. Az évtizedes nemzetközi összefogás eredményeként ma már épül az ITER, a világ legnagyobb kísérleti fúziós reaktora, amely utat nyithat a jövő tiszta és kimeríthetetlen energiatermelése felé. A magyar kutatók aktívan részt vesznek ebben a nemzetközi programban, és a rendezvény előadásai betekintést adtak a fúziós kutatás legizgalmasabb eredményeibe és hazai hozzájárulásaiba.

A jövő energiája: Fúziós alapok kezdőknek és haladóknak

Dunai Dániel (HUN-REN EK, ITER Optikai Pellet Diagnosztika projektvezető)

A fúziós energia ma már nemcsak a tudományos magazinok hasábjain bukkan fel, hanem a híroldalak címlapján és a gazdasági lapokban is egyre gyakrabban találkozunk vele. De mit is jelent pontosan a fúzió, és miért olyan nagy szám? Hogyan lehet palackba zárni egy csillagot? Miért kell a Nap magjánál is tízszer forróbb plazmát létrehozni a földi reaktorokban? És vajon mekkora lesz egy igazi fúziós erőmű, ha egyszer megépül? Mit várhatunk az ITER-től, a jelenleg épülő legnagyobb fúziós reaktortól?  A bevezető előadás ezekre – és még számos izgalmas kérdésre – is választ ad majd.

Egy plazmafizikus titkos naplójából: Csillagindítás lépésről lépésre.

Horváth László (Princeton Plasma Physics Laboratory, tudományos munkatárs)

A tokamak kísérletek során a plazma létrehozása pontosan meghatározott lépésekből áll: vákuum előállítása, plazmakisülés elindítása, áramhajtás, majd a plazma fűtése és üzemanyaggal való ellátása. Végül a folyamat szabályozott leállítással vagy olykor látványos diszrupcióval zárul. Az előadás betekintést ad a tokamak „üzemeltetésének kézikönyvébe”, miközben bemutatja, hogy e lépések mindegyike milyen hatalmas technológiai követelményeket támaszt. A hallgatóság megtudhatja, hogyan lesz néhány gramm hidrogéngázból többmillió fokos, energiát termelő plazma, és miként lehet ezt a „mesterséges csillagot” kordában tartani.

Turbulencia – Plazmavihar a fúzióban.

Cziegler István (University of York, UK, Egyetemi tanár)

A fúziós energiatermelés kulcsa, hogy az üzemanyagot rendkívül magas hőmérsékleten egyben tudjuk tartani. Csakhogy ez a forró plazma korántsem békés: hullámok és áramlások kusza, örvénylő tánca uralja. Ez a turbulencia, és jelenléte láthatatlan szökőutakat nyit, amelyeken át a plazma hőt és anyagot veszít. A kutatók évtizedek óta próbálják kifürkészni és megszelídíteni ezt a plazmavihart. Mert enélkül a fúzió nem válhat tiszta és szinte kimeríthetetlen energiaforrásunkká.

A Plazma és a fal nagy találkozása, avagy hogy ne süsd meg a tokamakod.

Cseh Gábor (HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont, tudományos munkatárs)

Bár a mágneses összetartású fúziós berendezésekben a forró plazma a berendezés vákuumkamrájának közepén „lebeg” a mágneses mezőben, a plazma és a fal találkozása elkerülhetetlen. De pontosan hogyan is találkozik a plazma a fallal és ez milyen következményekkel jár? Mi az a divertor és mire való? A fúzió során keletkező neutronok hogyan hatnak a fal anyagára? Egyáltalán: milyen anyagokat használunk a berendezésen belül és miért? Milyen az a lecsatolt plazma? És milyen, amikor a fal „kap egy pofont”: mi az a diszrupció és hogyan védekezünk ellene? Ezekre a kérdésekre keressük a választ az előadás során.

Csillagkovácsok: magyarok a fúzió frontvonalában.

Szepesi Tamás (HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont, JT-60SA videodiagnosztika projektvezető) 

Magyarország EU-s csatlakozása óta a hazai kutatási program teljes mértékben integrálódott az európai kutatási programba, a kutatási források jelentős része is EUROfusion és ITER együttműködésekből származik. Kiemelkedő fontosságú, hogy a BME Nukleáris Technika Intézetben elérhető egyetemi fúziós képzés, amely elengedhetetlen az utánpótlás biztosításához.  A külföldön élő magyar tudósok számos helyen jelentős szerepet játszanak az ottani fúziós kutatásokban, akikkel a hazai kutatóközösség szoros, aktív együttműködéseket alakít ki és tart fenn. Az előadás végén a legfrissebb hazai kísérleti eredményekből kap válogatást közönség.

Forrás: Dunai Dániel.
(https://mta.hu/esemenynaptar_mta200/2025-09-12-fuzio-amikor-a-fizikusok-jatszanak-a-tuzzel-fuzios-ismeretterjeszto-eloadasok-a-200-eves-magyar-tudomanyos-akademian-5836)

Fotók: Poszovecz László, 2025